Anna Szabó T. poems in translation

Anna Szabó T.

Sólyom

Hawk

“Those who write, are silent.”

1. 

Knocking through the night. Breathless.

Unravel. Decode. Dig down.

Sow letters to the wind, heave a word, reap silence.

Silence.

2.

Writing is antilogy. For ourselves, for the rulers.

Hail of knocking. Signs in the snow.

Melted ice. Warmth of machine-gun nest. 

Writing is winter talk. Wheel tracks on the

seemingly empty clearing, bloodstain, footprints.

Another story under the snow.

Leaf through the layers.

Moldy book, bones and seeds. The ground

is silent like a grave. Tells of everything.

3.

No words on the page, no sentences.

Instead of the winter-book of history

Living songs flying up beating,

leafing through the empty space of sky.

There is nothing above it but the sun.

Height. Depth. A single bird is it all.

4.

Then, the calligrapher

Inhales.

The pen hits the paper the inks starts to scream.

Then he exhales. Steps back.

Silence

again.

Anna Szabó T.

Sólyom

Hawk

„Aki ír: hallgat.”

1.

Átkopogni az éjszakát. Lélegzetvisszafojtva.

Felfejteni. Megfejteni. Leásni.

Betűt vetni a szélbe, szót csépelni, csendet aratni.

Csend.

2.

Az írás: ellentmondás. Magunknak, hatalomnak.

Kopogás jégesője. Jelek a havon.

Olvadt héj. Géppuskafészekmeleg.

Az írás: télbeszéd. Látszólag üres

mezőn keréknyom, vérnyom, lábnyomok.

Egy másik történet a hó alatt. 

Továbblapozni a rétegeket.

Dohos könyv. Csontok és magok. A föld.

Hallgat, akár a sír. Mindent kimond.

3.

Nem lapra szedett szó, nem mondatok,

a történelem télkönyve helyett 

eleven ének,  felröppen, dobog,

lapozza az ég üres tereit,

felette, hiszi, nincs más, csak a nap.

Magasság. Mélység. Minden-egy madár.

4.

Ekkor a kalligráfus 

visszafojtja a lélegzetét. 

Lecsap a toll és  felrikolt a tinta.

Aztán kifújja. Hátralép.

Megint 

csend. 

Anna Szabó T 

Fordított

Reverse

I realized that flower wasn’t going to grow.

It’s bulb halfway out of the soil

And a few distorted roots oscillated.

Dried out, I thought and reached to

Lift it out. It was strangely light,

Pulled it lengthily, it didn’t want to end –

I watched as form the carcass odor

Hollow depth of the pot the 

Queasy, fatty white, complete,

Perfectly clean hyacinth rising

That I planted the wrong direction

And now emerged with its head down. 

Fordított

Reverse

Úgy láttam, az a virág mégse nő meg.

A földből félig kilátszott a hagyma,

és kikalimpált pár szál torz gyökér.

Kiszáradt, gondoltam. És odanyúltam, 

hogy kiemeljem. Furcsán könnyű volt,

és hosszan húztam, sehogy se lett vége –

és csak néztem, hogy a cserépből, a mélyből,

a hullaszagú üreges sötétből

émelyítően, zsírosfehéren,

tömören, tökéletesen, tisztán,

előbukkan a lefelé nőtt jácint,

amit rossz irányba ültettem el.

Anna Szabó T 

Jég

Ice

Free from the body, that’s what I wanted.

My skin is foil, frozen meet inside

To keep it intact for a while

If I preserve it, it will not spoil.

How great it was to tilt my head back

And feel the bed get burning hot

The sky is the four walls, gobbles me up

Makes me one with the other body.

How good it was when another heart

beat inside me, living fire,

the tender fetus I sheltered inside me 

he ate me and from me.

If I don’t want this I don’t want that either

If there is no greed, no sin, dead might not exist.

Perhaps conscience, like a mortuary 

frees me from corporal decay. 

The five senses froze, my soul is

Frozen inside me. I wasn’t free

Joy completely petrified inside me:

My eternity became my prison.

Anna Szabó T 

Jég

Ice

Szabadulni a testtől, azt akartam. 

Bőröm fólia, benne mirelit hús,

hogy megmaradjon még egy darabig.

Ha tartósítom, tán nem romlik el.

Pedig de jó volt fejem hátracsapva

érezni, ahogy átizzik az ágy,

és ég a négy fal, felfal, felemészt

a másik test, hogy egy legyek vele.

De jó volt, mikor bennem lüktetett

a másik szívverés, az eleven tűz,

magamba zártam, gyenge magzatot,

és ő belőlem és engem evett.

Ha ezt sem, azt sem vágyom már, ha nincs

mohóság, nincs bűn, hátha nincs halál.

Hátha a tudat, mint a hullakamra,

megszabadít a testi pusztulástól.

Befagyott az öt érzék, megfagyott

bennem a lélek, nem lettem szabad.

Belém dermedt egészen az öröm:

az öröklétem lett a börtönöm.

Poetry by Gábor Gy Gyukics

About The Poet
Anna Szabó T. (b. 1972 in Kolozsvár, Romania) poet, translator, author of 22 books of original poetry, 2 books of prose. She translated 76 childern books from English including Beatrix Potter and Dr. Seuss. She is the winner of numerous literary prizes including the prestigious József Attila prize.

About The Translators
Terri Carrion was conceived in Venezuela and born in New York to a Galician mother and Cuban father. Her work has appeared and disappeared in print and online. She is co-founder of the global grassroots movement 100 Thousand Poets for Change.

Gábor Gy Gyukics is a Budapest born poet, translator, author of 11 books of poetry in five languages, 1 book of prose and 16 books of translations including A Transparent Lion, selected poetry of Attila József and Swimming in the Ground: Contemporary Hungarian Poetry in English and an anthology of North American Indigenous poets in Hungarian.

About the contributor

Related Articles

Poetry by Anne Elvey

Poetry that is rich in metaphor and imagery from the editor of Plumwood Mountain.

Four Poems by Franca Mancinelli, translated by John Taylor

Four poems by Franca Mancinelli one can play dead: arms spread, the backbone for a keel, nothing in the mind, motion like a memory of water. ...

So Near, So Far (an introduction to Eliza Lynn Linton) -by Mike Smith

Mike Smith on Eliza Lynn Linton who was the first female salaried journalist in Britain, and the author of over 20 novels.

More Like This

Poetry by Kim Ports Parsons

Kim Ports Parsons' poetry is rich in meaning, informed by living with and in nature at the foot of the Shenandoahs

From the poet, Mantz Yorke

Poet, Mantz Yorke takes his readers on a tour with these poems inspired by the landscape.

‘Selfhood’ short fiction by Declan Toohey

Emerging author, Declan Toohey displays a flare for imaginative dialogue, coupled with clever story telling in this short fiction,

Valérie Rouzeau, translated by Sabine Huynh

Valérie Rouzeau, Vrouz (Éditions La Table Ronde, Paris, 2012, pp. 11-12) Bonne qu’à ça ou rien Je ne sais pas nager pas danser pas conduire De voiture...

Poetry by Anita Patel

Anita Patel's collection, 'A Common Garment' (Recent Work Press), was published in 2019. She was the guest editor for Issue 2 of Not Very Quiet Journal.